2011. június 12., vasárnap

A Hója-gerinctől a Bongár-forrásig


Mint annyi más kirándulás az utóbbi időben, ez is ládakereséssel indult. Csakhogy a ládakeresés egy hete elkezdődött azzal, hogy ez "mystery" doboz lévén, előbb meg kellett fejteni valamilyen agyament rejtvényt ahhoz, hogy a koordinátákat megtudjuk. A láda, mint kiderült, a Hója- és a Bácsi-erdő találkozásánál volt, ezért úgy gondoltuk, hogy miután megtaláljuk, sétáljunk el a Csigadombra, illetve a Bongár-forráshoz is. A geoládát szerencsésen megtaláltuk, sőt, a környéken M. még néhány kékhátú gombát is talált, amire nagyon büszke volt.





Bár nem szedtük le, lefényképeztem, és utólag, otthon tudtam meg, hogy ez nem más, mint a sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus). A sárgagéva élő vagy elhalt lombos fákon, ezek vastag ágain telepszik meg; gyakran jelenik meg az ártéri erdőkben. A változatos alakú, lapos, egymás fölött elhelyezkedő termőtestek akár 30–50 cm átmérőjűre is megnőnek. Egy-egy, rendszerint sárga vagy narancssárga, különböző méretűre nőtt, egymás fölött elhelyezkedő, fodros vagy hullámos szélű telepet hoznak létre. Termőrétegük likacsos, húsuk fehér színű. Nyáron érdemes gyűjteni a fiatal, még puha húsú példányokat, mert később a többi taplógombához hasonlóan húsa keménnyé válik. Na majd következő alkalommal nem hagyjuk ott...







A Bongár-forráshoz elég nagy kerülővel jutottunk el, mert ki kellett kerülnünk a juhnyájakat a juhászkutyák miatt, így aztán a Csigadombra már fel sem mentünk. Maga a Bongár-forrás pedig egy óriási kiábrándulás volt. Lévén, hogy a Hója-gerincen alig van néhány forrás, (a Bongár-forrásból eredő Bongár-patak ritkaságszámba megy a környéken) nem csoda, hogy az egyik legfinomabb és legbővizűbb forrást a környékbeli juhtenyésztők itatónak alakították ki. Nem tudom kinek van haszna a városkörüli juhtenyésztésből a néhány juhnyáj-tulajdonoson kívül, de a városkép, a turizmus, a környezet és a legelő is csak veszít belőle, ebben biztos vagyok. Szégyen és gyalázat, amit ezzel a forrással csináltak, és nemcsak ezzel. (Ld. EKE-forrás)





Bár nem vagyok lepkegyűjtő, még csak lepkerajongó sem, ez a képen látható szituáció eléggé felkeltette érdeklődésemet. Egy 10 centiméteres ágdarabon tizenegy lepke üldögél (három különböző fajból), de úgy mintha oda lettek volna ragasztva. Kiváncsi lennék, vajon milyen okból kifolyólag ültek ott szinte mozdulatlanul. Ha valaki tud erre magyarázatot, kérem írjon. Sajnos a fényképezőgépem akkui éppen lemerültek, így a képet 2MP telefonnal készítettem, ezért nem nevezhetek be vele lepkefotó-pályázatra :)






Nincsenek megjegyzések: