Szénafüvek Earthcache

A november eleji vasárnap napsütésese mindenképpen arra ösztönzött, hogy kimenjünk a természetbe, de talán ha nem is sütött volna, akkor sem maradtunk volna otthon. Mai választásunk a Szénafüvekre esett, két okból is. Az első ok Ajtay Ferenc tanár úr Kolozsvár Környékének Kirándulóhelyei című dedikált :) könyve, melynek Szénafüves fejezetével régóta szemezek, a második (döntő) ok pedig Barlang-Ászok új, virtuális, multimegállós (ám sajnos csak nekünk, magyaroknak szóló) geoládája. Veni Vidi Vici és lám, kiderült, hogy életemben először jártam ott, annak ellenére hogy eddig szentül meg voltam győződve róla hogy már többször voltam a Szénafüveknél. Én vétkem én vétkem én igen nagy vétkem... Balga fejemmel annyi éven keresztül azt hittem, hogy a Szénafüvek az Irisz telep feletti, Kolozsvárra néző domboldal. Nec me pudet fateri nescire quod nesciam. a.m. Nem szégyellem bevallani, ha valamit nem tudok. (Cicero). (Ezt persze csak úgy mondom...)

Hát ezért most mea culpa, és bűnhődésképpen következzen a rezerváció leírása, már amit csak össze lehetett róla szedni az interneten. A leírás alapja életem első earthcache-ének angol és román nyelvű bemutatója, az earthcache pedig nem más, mint a geoláda láda nélküli változata, amit különös geológiai jelentőségű helyeken szoktak 'elrejteni'. Szóval láda nincs, a megtaláló lefényképezi magát a megadott helyszínen és válaszol néhány, a 'rejtekhellyel' kapcsolatos kérdésre. A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület Kolozsvártól északra, mintegy 6 km-re fekszik. A Szénafüvek eredetileg 7,5 hektáros területét már 1932-ben védetté nyitvánították. A természetvédelmi terület nagysága változott az eltelt évtizedekben, 2004-ben egy kormányrendelet alapján pedig jelentősen kiterjesztették, így jelenleg a védett terület 99,2 hektár. Jelenleg a Szénafüvek Természetvédelmi Terület gondnoka a Zöld Erdély Egyesület. Legalább annyit elértünk húsz év alatt, hogy nem korrupt állami alkalmazottak felügyelik rezervációinkat.

A Zöld Erdély Egyesület egyik pannójából megtudhatjuk, hogy a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület két rezervátumból, illetve három parcellából tevődik össze. A Koporsók rezervátum két parcellából áll: a 91,5 ha-os Koporsók és az 5,5 ha-os Lepkerezervátum (Maculinea nausithous) parcelláiból. A Pokolköz rezervátum pedig 2,2 ha védett területet tesz ki. 2007 óta, a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján a három parcella egy európai érdekeltségű védett területet képez. A Kolozsvári Szénafüvek-Koporsók megnevezésű 99 ha-os természetvédelmi terület a NATURA 2000 ökológiai hálózat részévé vált. A természetvédelmi terület célja megőrizni a talajcsuszamlások által kialakított táj változatos élőhelytípusait, a sztyeppe-jellegű növénytársulások jellegzetes növény- és állatvilágát, illetve megóvni a romániai és a nemzetközi jogszabályok által védett itt fennmaradt fajok populációit.

Most pedig legnagyobb tisztelettel kénytelen vagyok ellentmondani a Barlang-Ászok-nak, akik a magyarországi virtuális ládájuk leírásában azt írják, hogy a földcsuszamlások során keletkezett kiemelkedések tudományos neve hepe. Téves, a kiemelkedések neve HUPA. Ajtay professzor Kolozsvár és környéke geológusszemmel című munkájából kitűnik, hogy Erdélyben a suvadásokkal és hegycsuszamlásokkal tudományos megközelítésben először Dr. Koch Antal, majd Dr. Cholnoky Jenő foglalkozott. "A Feleki-gerinc északi és déli oldalain, valamint a Szénafüvek területén levő suvadások annyira jellegzetesek, hogy éppen itt, ezeken a helyeken nyert polgárjogot a magyar geomorfológiai szakirodalomban a hepe – mélyedés és a hupa – kiemelkedés fogalma, ugyanakkor a suvadás részeinek az elnevezései, mint a suvadás nyelve, karéja, homloka, oldalszakadása stb. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a magyar geomorfológia atyja itt, ezeken a helyeken tanulmányozta és írta le a suvadások típusait és készített olyan élethű ábrákat, melyeket ma is előszeretettel használunk az egyetemi és középiskolai oktatásban."

És akkor most próbáljuk meg a hepehupás Szénafüvek hepéit és hupáit megkülönböztetni és észben tartani: a koporsóknak nevezett képződmények becsületes magyar neve hupa, a hupák között található mélyedések neve hepe. A mélyedésekben meggyűlt víz pedig a hepe-tó. Ha logikus, irodalomban használt, megszokott sorrendjükben idézzük őket (hepehupa) akkor logikus, eredeti sorrendjüket képzelhetjük magunk elé: előbb volt a sima föld, megcsúszott, abból lett a domb. Hepe majd hupa. NEM HUPAHEPE HANEM HEPEHUPA. Ugyanitt még megemlítenék még egy logikai példát arról, hogyan tarthatjuk észben, melyik a sztalagmit és melyik a sztalagtit. Ezt Kovács Zoltán egykori osztályfőnökömtől tanultam, aki ha fizikára nem is, de arra megtanított, hogy az ember és természet közötti kapcsolat nem a testben, hanem a lélekben kezdődik. Tehát: a sztalagmit és sztalagtit közül melyik van lenn? Amelyiket megfoghatjuk. MIT foghatunk meg? A sztalagMITot...