2010. október 10., vasárnap

Györgyfalvi őzlábak és hecserlik


Ha ősz, akkor Györgyfalva. Ha ősz és Györgyfalva, akkor rögtön kitör rajtunk egy atavisztikus, őseink gyűjtögető életmódjára való visszaütés, másszóval spájzolás. A hosszú, hideg tél éhhalállal fenyegető árnyéka már ott sötétlik az októberi ég alján, de délben még ránkvillantja mosolyát a Nap: szedjétek, gyűjtsétek amit egész nyáron érleltem számotokra, nekem erőm nincs sok már, tavaszig pihennem kell. A tanácsát megfogadva, mindent begyűjtünk, amit csak találunk: gombát, gyümölcsöt, gyógynövényt, virágot és bogyót. Következzen most két spájzolható ajándéka a természetnek, az őzlábgomba és a csipkebogyó.



A nagy őzlábgombához kevés gomba hasonlít. Csak két rokon faj, a csipkés őzlábgomba és a karcsú őzlábgomba téveszthető össze vele, de mindkettő ehető, ismertetőjelük, hogy jóval kisebbek az igazi, nagy őzlábgombánál. A karcsú őzlábgomba a méretkülönbségen kívül másban alig különbözik a nagy őzlábgombától. A csipkés őzlábgomba azonban halványbarnás - fehéres színű, kalapja alig pikkelyes, a széle pedig a szakadozott burokmaradványoktól csipkés, és ez a faj fű között, réten, legelőn terem. A mérgező vörhenyes és rozsdás őzlábgombák, valamint ezek rokonai lényegesen kisebbek, szegfűgombánál alig nagyobbak, és a feltűnő nagyságkülönbség miatt nem téveszthetők vele össze.


A csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint az összes vad és kerti gyümölcs közül, sőt C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál. Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztésjavító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú.

Nincsenek megjegyzések: