2010. november 29., hétfő

Páter úti geoláda



This time we invite you to walk about 3 hours round trip on one of the most beautiful trails in Faget forest. It is a tourist trail that goes on the crest of the hill called Capu Dealului, and it's even marked with red stripe. (The red stripe leads to Turda Gorges). The path starts at the end of public transportation line in Manastur district (more exactly from the left of the Unirea Park's entrance gate) and leads above the crest of the hill, east of the paved road, straight to the Faget tourist shelter (which is now derelict).






Our friends and acquaintances talk about this route as a Road Páter, as it was named after a famous Transylvanian botanist who lived and worked in Cluj in the late 19th century and early 20th century. We advise you to walk all the way from Manastur up to the lodge (even if you find the box) because this is a very easy and pleasant journey.





Béla Páter (1860-1938) was one of the most famous botanists of Transylvania. He was a European class researcher of medicinal plants. After finishing his studies at home and abroad, in 1894 reached Professor of Botany at the Faculty of Agriculture, Cluj, and later became rector of the newly created Academy of Agricultural Sciences. In 1904, for the first time in the world (!), he established a research station of medicinal plants in Cluj, where he was manager until 1931.







He did experiments with no fewer than 136 species, in most cases being the first who published scientific papers about the possibility of their cultivation. The most important works of Béla Páter are Wild Medicinal Plants (Ed. Bucovina, Bucuresti, 1926) and Medicinal Plants' Culture (Ed. Bucovina, Bucuresti, 1927) both published in Romanian.



2010. november 21., vasárnap

Szolnok-Doboka vármegye (?)


Vasárnap, november 20.-án egy egész heti esőzés után úgy döntöttünk, hogy autós kirándulásra indulunk a Mezőség keleti határa mentén, a Szamoshátra. Tulajdonképpen M.-val egy geoládát akartunk megkeresni Dobokán (GC252QA Cetatea Dabaca), de a túra amellett is külön élményt jelentett, ugyanis mindketten most jártunk először ezen a vidéken. Az útvonal ez volt: Kajántó (Chinteni), Bodonkút (Vechea), Diós (Deusu), Báboc (Babutiu), Sólyomkő (Soimeni), Páncélcseh (Panticeu), Magyarderzse (Darja), Lónapoklostelke (Paglisa), Doboka (Dabaca).



Doboka vára államalapítás kori földvár volt, az egykori Doboka vármegye székhelye. 1068-ban innen indult Salamon király Géza és László hercegekkel a besenyők ellen a cserhalmi csatába. Utolsó várnagyát Izabella királyné idejében említik. Valószínűleg a 16.- 17. századig lakták, sorsa ismeretlen. A vár régészeti feltárása az 1940-es évek elején kezdődött, 1960-ban a vár sáncát 2 m magasságban helyreállították. A középkori falu a mai település központjától mintegy másfél kilométer távolságban feküdt. (wiki)


Az 1876-os megyerendezéstől a trianoni békeszerződésig a falu Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1910-ben 1232, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben a több faluból álló község egészének 1925 lakosából 1672 román, 143 magyar, 108 cigány és 2 német volt. 1944 októberében a román csapatok bevonulásakor nagy csapások érték a település magyar közösséget, a református lelkészt is ekkor űzték el. Az elmúlt évtizedekben az asszimiláció, elvándorlás és ez elöregedés apasztotta tovább a dobokai magyarok létszámát. (wiki)



Hazafelé jövet egy fénykép erejéig megálltunk Páncélcseh "főterén". Itt szomorú és lehangoló látványt nyújt az egykori magyar templom. ... a templom legnagyobb ellensége nem a csintalankodó kölyökhad, hanem sokkal inkább az időjárás. Az épületet rendezetlen bozót nőtte körül. A dombra épített református, egykor katolikus templomhoz vezető ösvényt egy rozoga, dülöngélő kapu jelzi. A bejárat mellett rostokoló rozsdás vashalom, a málladozó falak egy letűnt időről tanúskodnak, amelynek folytatásaképpen a tőszomszédságban található gondozott ortodox templom mutatkozik. A református templom kulcsőrzője, egyben harangozója szerint a kisebbik harangot már elvitték, míg a nagyobbikat, a 450 kilogrammost is hamarosan elszállítják megőrzés végett. A templom megmentése felől a páncélcsehiek sajnos nem tudnak biztatót mondani. (Borbély Tamás: Páncélcseh magyar maradékai - Templomtető a szél útján).

2010. november 7., vasárnap

Szénafüvek Earthcache

A november eleji vasárnap napsütésese mindenképpen arra ösztönzött, hogy kimenjünk a természetbe, de talán ha nem is sütött volna, akkor sem maradtunk volna otthon. Mai választásunk a Szénafüvekre esett, két okból is. Az első ok Ajtay Ferenc tanár úr Kolozsvár Környékének Kirándulóhelyei című dedikált :) könyve, melynek Szénafüves fejezetével régóta szemezek, a második (döntő) ok pedig Barlang-Ászok új, virtuális, multimegállós (ám sajnos csak nekünk, magyaroknak szóló) geoládája. Veni Vidi Vici és lám, kiderült, hogy életemben először jártam ott, annak ellenére hogy eddig szentül meg voltam győződve róla hogy már többször voltam a Szénafüveknél. Én vétkem én vétkem én igen nagy vétkem... Balga fejemmel annyi éven keresztül azt hittem, hogy a Szénafüvek az Irisz telep feletti, Kolozsvárra néző domboldal. Nec me pudet fateri nescire quod nesciam. a.m. Nem szégyellem bevallani, ha valamit nem tudok. (Cicero). (Ezt persze csak úgy mondom...)

Hát ezért most mea culpa, és bűnhődésképpen következzen a rezerváció leírása, már amit csak össze lehetett róla szedni az interneten. A leírás alapja életem első earthcache-ének angol és román nyelvű bemutatója, az earthcache pedig nem más, mint a geoláda láda nélküli változata, amit különös geológiai jelentőségű helyeken szoktak 'elrejteni'. Szóval láda nincs, a megtaláló lefényképezi magát a megadott helyszínen és válaszol néhány, a 'rejtekhellyel' kapcsolatos kérdésre. A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület Kolozsvártól északra, mintegy 6 km-re fekszik. A Szénafüvek eredetileg 7,5 hektáros területét már 1932-ben védetté nyitvánították. A természetvédelmi terület nagysága változott az eltelt évtizedekben, 2004-ben egy kormányrendelet alapján pedig jelentősen kiterjesztették, így jelenleg a védett terület 99,2 hektár. Jelenleg a Szénafüvek Természetvédelmi Terület gondnoka a Zöld Erdély Egyesület. Legalább annyit elértünk húsz év alatt, hogy nem korrupt állami alkalmazottak felügyelik rezervációinkat.

A Zöld Erdély Egyesület egyik pannójából megtudhatjuk, hogy a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület két rezervátumból, illetve három parcellából tevődik össze. A Koporsók rezervátum két parcellából áll: a 91,5 ha-os Koporsók és az 5,5 ha-os Lepkerezervátum (Maculinea nausithous) parcelláiból. A Pokolköz rezervátum pedig 2,2 ha védett területet tesz ki. 2007 óta, a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján a három parcella egy európai érdekeltségű védett területet képez. A Kolozsvári Szénafüvek-Koporsók megnevezésű 99 ha-os természetvédelmi terület a NATURA 2000 ökológiai hálózat részévé vált. A természetvédelmi terület célja megőrizni a talajcsuszamlások által kialakított táj változatos élőhelytípusait, a sztyeppe-jellegű növénytársulások jellegzetes növény- és állatvilágát, illetve megóvni a romániai és a nemzetközi jogszabályok által védett itt fennmaradt fajok populációit.



Most pedig legnagyobb tisztelettel kénytelen vagyok ellentmondani a Barlang-Ászok-nak, akik a magyarországi virtuális ládájuk leírásában azt írják, hogy a földcsuszamlások során keletkezett kiemelkedések tudományos neve hepe. Téves, a kiemelkedések neve HUPA. Ajtay professzor Kolozsvár és környéke geológusszemmel című munkájából kitűnik, hogy Erdélyben a suvadásokkal és hegycsuszamlásokkal tudományos megközelítésben először Dr. Koch Antal, majd Dr. Cholnoky Jenő foglalkozott. "A Feleki-gerinc északi és déli oldalain, valamint a Szénafüvek területén levő suvadások annyira jellegzetesek, hogy éppen itt, ezeken a helyeken nyert polgárjogot a magyar geomorfológiai szakirodalomban a hepe – mélyedés és a hupa – kiemelkedés fogalma, ugyanakkor a suvadás részeinek az elnevezései, mint a suvadás nyelve, karéja, homloka, oldalszakadása stb. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a magyar geomorfológia atyja itt, ezeken a helyeken tanulmányozta és írta le a suvadások típusait és készített olyan élethű ábrákat, melyeket ma is előszeretettel használunk az egyetemi és középiskolai oktatásban."


És akkor most próbáljuk meg a hepehupás Szénafüvek hepéit és hupáit megkülönböztetni és észben tartani: a koporsóknak nevezett képződmények becsületes magyar neve hupa, a hupák között található mélyedések neve hepe. A mélyedésekben meggyűlt víz pedig a hepe-tó. Ha logikus, irodalomban használt, megszokott sorrendjükben idézzük őket (hepehupa) akkor logikus, eredeti sorrendjüket képzelhetjük magunk elé: előbb volt a sima föld, megcsúszott, abból lett a domb. Hepe majd hupa. NEM HUPAHEPE HANEM HEPEHUPA. Ugyanitt még megemlítenék még egy logikai példát arról, hogyan tarthatjuk észben, melyik a sztalagmit és melyik a sztalagtit. Ezt Kovács Zoltán egykori osztályfőnökömtől tanultam, aki ha fizikára nem is, de arra megtanított, hogy az ember és természet közötti kapcsolat nem a testben, hanem a lélekben kezdődik. Tehát: a sztalagmit és sztalagtit közül melyik van lenn? Amelyiket megfoghatjuk. MIT foghatunk meg? A sztalagMITot...