2010. augusztus 13., péntek

Ördöngös-szoros, János-kapu barlang


Néhánynapos aranyosvölgyi nyaralásunk során egy délelőtt elindultunk gyalog az Ördöngös völgyén felfelé. Annak ellenére, hogy a szorosban végigvezető út jó nagy szakaszát már leaszfaltozták, autós forgalomnak még nincs átadva, ugyanis a munkálatok tovább folynak, elméletileg mindaddig amíg felérnek vele az Aranyosfői jégbarlanghoz. Most egyelőre egy teljesen más irányból felkapaszkodó szekérúton lehet megközelíteni a barlangot.



Az Ördöngös-szoros, az azonos nevű völgy és patak 2.5 km-es szorosa. Az Ördöngös-patak a Szárazőr baloldali mellékvize. A szoros magas mészkőfalai között futó út négy hídon kényszerül átmenni, hiszen a völgy teljes szélességét elfoglalja. A mészkősziklákban több mint 70 barlang, kapu vagy kisebb lyuk várja a felfedezőket. Az út Felsőőr központjából indul és kb. egy kilométernyi szakasz után balra leválik belőle a Szárazőr-patak völgyén haladó út, ami Szárazőr-tanyára, Kőház-tanyára, illetve a Kojbákhoz vezet. Mi tovább folytattuk utunkat előre, az Ördöngos-patak mentén.



Rövidesen a völgy beszűkült és két nagyon magas sziklafal között haladtunk tovább. A kanyon bejárata után néhány száz méterrel, a bal oldalon tátongott a fenti képen látható Cordobana lui Gartau hatalmas árkádja. Innen már alig 200 méterrel feljebb található a János-kapu barlang. Egy nyíl jelzését követve egy keskeny hídon kellett átmenni, onnan deszkák-kövek-lépcsőkön egyensúlyozva egy kőomlás tetejére értem (M. félt átjönni a hídon) s ott tátongott előttem a János-kapu barlang (Poarta lui Ionele).



A kőtörmelék-halom a barlangban is folytatódik, itt óriási meglepetésemre a kövek közül tör fel egy patak, ami aztán az Ördöngösbe folyik. A barlang járatainak hossza 131 m, és azt mondják, hogy az időjárástól függően néha tó is van benne. A barlang látogatásához fényforrásra lett volna szükség, ez nálam nem volt, de különben sem kívánkoztam egyedül beljebb menni. Utólag olvastam, hogy járatai nagy denevér-kolóniának nyújtanak otthont.



A barlangból végül szerencsésen lejöttem és folytattuk utunkat ezen a tipikus mócvidéki tájon. A mócok az Erdélyi-középhegységben, azaz a Nyugati Érchegységben (avagy erdélyi kifejezés szerint az Ércben) élő, román nyelvű népcsoport, a románság sajátságos közösségi és történelmi tudattal rendelkező néprajzi csoportja. A mócok lakta térséget Mócföldnek (Tara Motilor) vagy Mócvidéknek nevezik Erdélyben, de nem alkot különálló közigazgatási területet. Hát itt jártunk mi és el kell mondanom, hogy nagyon jól éreztük magunkat.


Nincsenek megjegyzések: