Itt most el kell mondanom, hogy ez a kirándulás, legalábbis ilyen formában, nem történhetett volna meg a kolozsvári ADEONA társaság nélkül. Ők azok, akik tulajdonképpen ezt a hétvégi kiruccanást megszervezték nekünk (mármint az iskolának). A háromnapos kirándulás fejenként 110 lejbe került, ehhez még hozzájött kb. 40 lej szállítás, ami összesen durván 35 eurót jelent. Ebben benne volt a péntek esti vacsora, szombaton háromszori étkezés és vasárnap reggeli és ebéd. Mind finomak és elégségesek. A szállás 4 és 6 ágyas szobákban történt a Retyezát Nemzeti Park bejáratától 100 méterre található Lolaia menedékházban és a fentemlített árban benne volt a szálláson-étkezésen kívül a gyerekek foglalkoztatása is: kirándulások, tájékozódási versenyek, kötélcsúszás, sőt diszkó is. Ez itt tehát a reklám helye volt, várom majd a tisztelt ADEONA társaságot a hálálkodó sorokkal. (Félliterenként palackozva.)
A Retyezát-hegységet mi Carnic felől közelítettük meg. Valahogy így: a 66-os úton haladva közvetlenül Hátszeg után Őraljaboldogfalvára (Sântămăria-Orlea) érkezünk. Aki teheti, nézze itt meg a XIII. században épült műemlék templomot és az egy utcányival arrébb található Kendeffy-kastélyt. Nekünk most erre sajnos nem volt időnk. A főúton előbb Csopea, majd hamarosan Kőaljaohába (Ohaba de sub Piatra) következik. Ez utóbbi falucska olyan apró, hogy tábla sem jelzi. Itt található egy leágazás Nuksóra felé, amit az út bal oldalán alig észrevehető tábla is mutat. Ezen az úton Alsószálláspatak Felsőszálláspatak és Malajesd (Mălăieşti) érintésével aszfaltúton jutunk el Nuksóráig. Nuksórából kiérve rövidesen búcsút vehetünk az aszfalttól, innen kb. 6,5 km hosszú, megfontolt tempót és óvatos vezetést igénylő kövesút vezet fel Cârnic telepig. Figyelem: habár az út folytatódik a Pietrele-turistaközpont felé, Cârnictól feljebb szigorúan tilos autóval menni (ellenőrzik és pénzbírsággal büntetik).
A már említett kötélcsúszásos aktivitást az ADEONA szervezői a Lolája nevű vízesésnél szervezték meg, mondanom sem kell, hogy a gyerekek mennyire élvezték. A menedékháztól húszpercnyi sétával lehet elérni a Lolája vízesés kis letérőjét, itt minden turistának érdemes letenni a hátizsákot és pár perces kitérőt tenni a tizenöt méteres vízesést megtekinteni. Szombaton, kötélcsúszás után elindultunk fel a hegynek, azonban mivel a legtöbb gyereket balettcipőben küldték el otthonról hegyet mászni, így nem jutottunk messzire. Kb. 2,5 óra hajcsárkodás után elértük a Pietrele menedékházat, amely a Stanisoara völgyében található. A Pietrele már nem klasszikus menedékház, az eredeti ugyanis négy évvel ezelőtt leégett, ez már csupán egy lapos kocsma, amihez tucatnyi kis faház tartozik, a főépületben van a recepció illetve a bár, itt mi teát ittunk, a gyerekek pedig kapucínert! Sajnos most csak ennyit láthattunk a Retyezátból, de a látszatból ítélve nagyon jó lenne még ide visszatérni...
