Mikó-kerti Mikó szobor

Valamikor elsőosztályos koromban nevezték át Kolozsvárt Napocára. Sok olyan tanár, író és újságíró ugatta világgá nagymagyarságát az utóbbi húsz évben, aki annakidején nekünk dákoromán Kolozsvárt hirdetett vagy tanított. Ezért most nem szégyellem olyan nagyon, hogy a Mikó-szoborra csak véletlenül bukkantunk rá: M. egy esős vasárnapon gondolt egyet, és meg akarta nézni a Mikó-kertet. Olvastuk valahol, hogy ez volt Kolozsvár első botanikus kertje, ezért szerettük volna felhívni rá a figyelmet akár egy geoláda segítségével is. A geoláda (egyelőre) nem jött össze, ugyanis a kapus lerohant, amikor a kifagyott fűre merészeltem lépni, mi visszaszóltunk, ezután árgus szemekkel végigkísért a kerten, tehát egy gombostűt nem lehetett volna elrejteni, nemhogy egy geoládát...

A kolozsvári Mikó-kert gróf Mikó Imre nyaralójának a tizenkét holdas kertje volt, amelyet 1859-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (EME) adományozott. A kert első Brassai Sámuel volt. 1872-ben az EME a kertet ötven évre átadta az egyetemnek, azzal a kikötéssel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mivelt részében jelenleg meglévő arboretumot és fruticetumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi élő fáit és cserjéit, elpusztulni nem hagyja.” 1872-ben alapították az egyetem Állattani és Összehasonlító-Anatómiai Intézetét, amely a görög stílusú nyaralóban kapott helyet. Ennek vezetője az alapítástól 1890-ig dr. Entz Géza volt.

A Mikó-kertben áll Mikó Imre szobra, báró Vay Miklós műve (Golop, 1828. dec. 24.- Golop, 1886. jan. 28.) Vay Miklós a bécsi akadémián tanult, élete jav részét itt is élte le. Sok szobrot mintázott a magyarság jeleseiről: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Pálóczy László, Kisfaludy Károly és Deák Ferenc. Több művének kőfaragó munkáját Izsó Miklós végezte. "Ifj. Vay Miklós báró, a volt kancellár fia, jövőben Pesten egy nagyobb szobrászati műtermet fog felállítani miután minden idejét a művészet eme ága felé kívánja fordítani". (Alföld. Arad. 1861. nov. 30). Mikó Imre kolozsvári mellszobrát 1884-85 -ben készítette el az Erdélyi Múzeum Egyesület megrendelésére, a szobrot 1889-ben avatták fel. A talapzat felirata: „Hídvégi gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum alapítója, a nemzeti tudomány nagylelű pártfogója s buzgó művelője dicső emlékének a hálás Múzeum Egylet.”

A talapzat alsó részén egy másik felirat is található: egy Claudius Claudianus (c. 370 – 404) idézet első része: Peragit tranquilla potestas quod violenta nequit; [mandataque fortius urget imperiosa quies]. (A nyugodt hatalom véghezviszi, amit az erőszakos nem tud.) Mikó Imre egész életfelfogását jellemezte ez a jeligéje, korára és önmagára találóan így ültette át ezt magyarra: "Mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva véghezvihetünk."

Belvedere Brüll

Belvedere in Italian literally means beautiful view. We invite you to visit one of the most beatiful places in Cluj's Faget forest: a scenic viewpoint named after an enthusiastic excursionist. Emanuel Brüll (1884-1951) - the tireless former vice-president of Transylvanian Carpathian Association (EKE) - was German language and literature teacher at the Reformed College of Cluj. He was a Hungarian linguist who did a lot to improve language and ortography, he had published not less than 76 works on this subject.

"Those who knew Emanuel Brüll, know how passionately he loved nature. Not only on school holidays, but often on weekdays he walked out in nature. He consciously preached, viva voce, and also by the persuasive power of the pen that people should not be kept apart of nature, and that especially the intellectual worker needs to relax by rhythmically recurring trips to nature in order to preserve physical and mental flexibility. That is why a significant part of his promotional articles are about hiking: no one offered with more persuasive power for both the young and old this way of keeping health and physical flexibility... "( A.T.Szabó: Language and past).

Belvedere olaszul szép kilátást jelent. Szeretnénk meghívni benneteket arra a kirándulásra, amely során megismerhetitek a kolozsvári Bükki-erdő egyik legszebb helyét: azt a gyönyörű kilátóhelyet, amely egy szenvedélyes kolozsvári kirándulóról kapta nevét. A fáradhatatlan Brüll Emmánuel (1884-1951) - az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) egykori alelnöke - a kolozsvári Református Kollégium magyar-német szakos tanára volt. Brüll fáradhatatlan nyelvész volt, sokszor túratársait is kijavította, ha azok a nyelvtan törvényei ellen vétettek, nem kevesebb mint 76 nyelvművelésről szóló munkája látott napvilágot élete során.

"Akik ismerték Brüll Emánuelt, tudják, hogy szenvedélyesen szerette a természetet. Nemcsak a tanítási szünnapokon, sokszor hétköznap is kiment a természetbe. Tudatosan vallotta, környezetében élőszóval és ezen túl a toll meggyőző erejével is hirdette, hogy az embernek nem szabad kiszakadnia a természetbőI, a szellemi munkásnak meg éppen szüksége van a szabályos időközökben, ütemesen megismétlődő kikapcsolódásra, mind a testi, mind pedig a szellemi rugalmasság megőrzése érdekében." (Szabó T. Attila: Nyelv és múlt).

Páter úti geoláda

This time we invite you to walk about 3 hours round trip on one of the most beautiful trails in Faget forest. It is a tourist trail that goes on the crest of the hill called Capu Dealului, and it's even marked with red stripe. (The red stripe leads to Turda Gorges). The path starts at the end of public transportation line in Manastur district (more exactly from the left of the Unirea Park's entrance gate) and leads above the crest of the hill, east of the paved road, straight to the Faget tourist shelter (which is now derelict).

Our friends and acquaintances talk about this route as a Road Páter, as it was named after a famous Transylvanian botanist who lived and worked in Cluj in the late 19th century and early 20th century. We advise you to walk all the way from Manastur up to the lodge (even if you find the box) because this is a very easy and pleasant journey.

Béla Páter (1860-1938) was one of the most famous botanists of Transylvania. He was a European class researcher of medicinal plants. After finishing his studies at home and abroad, in 1894 reached Professor of Botany at the Faculty of Agriculture, Cluj, and later became rector of the newly created Academy of Agricultural Sciences. In 1904, for the first time in the world (!), he established a research station of medicinal plants in Cluj, where he was manager until 1931.

He did experiments with no fewer than 136 species, in most cases being the first who published scientific papers about the possibility of their cultivation. The most important works of Béla Páter are Wild Medicinal Plants (Ed. Bucovina, Bucuresti, 1926) and Medicinal Plants' Culture (Ed. Bucovina, Bucuresti, 1927) both published in Romanian.

Autóstúra az egykori Szolnok-Doboka vármegyében

Vasárnap, november 20.-án egy egész heti esőzés után úgy döntöttünk, hogy autós kirándulásra indulunk a Mezőség keleti határa mentén, a Szamoshátra. Tulajdonképpen M.-val egy geoládát akartunk megkeresni Dobokán (GC252QA Cetatea Dabaca), de a túra amellett is külön élményt jelentett, ugyanis mindketten most jártunk először ezen a vidéken. Az útvonal ez volt: Kajántó (Chinteni), Bodonkút (Vechea), Diós (Deusu), Báboc (Babutiu), Sólyomkő (Soimeni), Páncélcseh (Panticeu), Magyarderzse (Darja), Lónapoklostelke (Paglisa), Doboka (Dabaca).




Doboka vára államalapításkori földvár volt, az egykori Doboka vármegye székhelye. 1068-ban innen indult Salamon király Géza és László hercegekkel a besenyők ellen a cserhalmi csatába. Utolsó várnagyát Izabella királyné idejében említik. Valószínűleg a 16.- 17. századig lakták, sorsa ismeretlen. A vár régészeti feltárása az 1940-es évek elején kezdődött, 1960-ban a vár sáncát 2 m magasságban helyreállították. A középkori falu a mai település központjától mintegy másfél kilométer távolságban feküdt.

Az 1876-os megyerendezéstől a trianoni békeszerződésig a falu Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1910-ben 1232, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben a több faluból álló község egészének 1925 lakosából 1672 román, 143 magyar, 108 cigány és 2 német volt. 1944 októberében a román csapatok bevonulásakor nagy csapások érték a település magyar közösséget, a református lelkészt is ekkor űzték el. Az elmúlt évtizedekben az asszimiláció, elvándorlás és ez elöregedés apasztotta tovább a dobokai magyarok létszámát. (wiki)



Hazafelé jövet egy fénykép erejéig megálltunk Páncélcseh "főterén". Itt szomorú és lehangoló látványt nyújt az egykori magyar templom. ... a templom legnagyobb ellensége nem a csintalankodó kölyökhad, hanem sokkal inkább az időjárás. Az épületet rendezetlen bozót nőtte körül. A dombra épített református, egykor katolikus templomhoz vezető ösvényt egy rozoga, dülöngélő kapu jelzi. A bejárat mellett rostokoló rozsdás vashalom, a málladozó falak egy letűnt időről tanúskodnak, amelynek folytatásaképpen a tőszomszédságban található gondozott ortodox templom mutatkozik. A református templom kulcsőrzője, egyben harangozója szerint a kisebbik harangot már elvitték, míg a nagyobbikat, a 450 kilogrammost is hamarosan elszállítják megőrzés végett. A templom megmentése felől a páncélcsehiek sajnos nem tudnak biztatót mondani. (Borbély Tamás: Páncélcseh magyar maradékai - Templomtető a szél útján).

Szénafüvek Earthcache

A november eleji vasárnap napsütésese mindenképpen arra ösztönzött, hogy kimenjünk a természetbe, de talán ha nem is sütött volna, akkor sem maradtunk volna otthon. Mai választásunk a Szénafüvekre esett, két okból is. Az első ok Ajtay Ferenc tanár úr Kolozsvár Környékének Kirándulóhelyei című dedikált :) könyve, melynek Szénafüves fejezetével régóta szemezek, a második (döntő) ok pedig Barlang-Ászok új, virtuális, multimegállós (ám sajnos csak nekünk, magyaroknak szóló) geoládája. Veni Vidi Vici és lám, kiderült, hogy életemben először jártam ott, annak ellenére hogy eddig szentül meg voltam győződve róla hogy már többször voltam a Szénafüveknél. Én vétkem én vétkem én igen nagy vétkem... Balga fejemmel annyi éven keresztül azt hittem, hogy a Szénafüvek az Irisz telep feletti, Kolozsvárra néző domboldal. Nec me pudet fateri nescire quod nesciam. a.m. Nem szégyellem bevallani, ha valamit nem tudok. (Cicero). (Ezt persze csak úgy mondom...)

Hát ezért most mea culpa, és bűnhődésképpen következzen a rezerváció leírása, már amit csak össze lehetett róla szedni az interneten. A leírás alapja életem első earthcache-ének angol és román nyelvű bemutatója, az earthcache pedig nem más, mint a geoláda láda nélküli változata, amit különös geológiai jelentőségű helyeken szoktak 'elrejteni'. Szóval láda nincs, a megtaláló lefényképezi magát a megadott helyszínen és válaszol néhány, a 'rejtekhellyel' kapcsolatos kérdésre. A Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület Kolozsvártól északra, mintegy 6 km-re fekszik. A Szénafüvek eredetileg 7,5 hektáros területét már 1932-ben védetté nyitvánították. A természetvédelmi terület nagysága változott az eltelt évtizedekben, 2004-ben egy kormányrendelet alapján pedig jelentősen kiterjesztették, így jelenleg a védett terület 99,2 hektár. Jelenleg a Szénafüvek Természetvédelmi Terület gondnoka a Zöld Erdély Egyesület. Legalább annyit elértünk húsz év alatt, hogy nem korrupt állami alkalmazottak felügyelik rezervációinkat.

A Zöld Erdély Egyesület egyik pannójából megtudhatjuk, hogy a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Terület két rezervátumból, illetve három parcellából tevődik össze. A Koporsók rezervátum két parcellából áll: a 91,5 ha-os Koporsók és az 5,5 ha-os Lepkerezervátum (Maculinea nausithous) parcelláiból. A Pokolköz rezervátum pedig 2,2 ha védett területet tesz ki. 2007 óta, a környezetvédelmi miniszter rendelete alapján a három parcella egy európai érdekeltségű védett területet képez. A Kolozsvári Szénafüvek-Koporsók megnevezésű 99 ha-os természetvédelmi terület a NATURA 2000 ökológiai hálózat részévé vált. A természetvédelmi terület célja megőrizni a talajcsuszamlások által kialakított táj változatos élőhelytípusait, a sztyeppe-jellegű növénytársulások jellegzetes növény- és állatvilágát, illetve megóvni a romániai és a nemzetközi jogszabályok által védett itt fennmaradt fajok populációit.

Most pedig legnagyobb tisztelettel kénytelen vagyok ellentmondani a Barlang-Ászok-nak, akik a magyarországi virtuális ládájuk leírásában azt írják, hogy a földcsuszamlások során keletkezett kiemelkedések tudományos neve hepe. Téves, a kiemelkedések neve HUPA. Ajtay professzor Kolozsvár és környéke geológusszemmel című munkájából kitűnik, hogy Erdélyben a suvadásokkal és hegycsuszamlásokkal tudományos megközelítésben először Dr. Koch Antal, majd Dr. Cholnoky Jenő foglalkozott. "A Feleki-gerinc északi és déli oldalain, valamint a Szénafüvek területén levő suvadások annyira jellegzetesek, hogy éppen itt, ezeken a helyeken nyert polgárjogot a magyar geomorfológiai szakirodalomban a hepe – mélyedés és a hupa – kiemelkedés fogalma, ugyanakkor a suvadás részeinek az elnevezései, mint a suvadás nyelve, karéja, homloka, oldalszakadása stb. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a magyar geomorfológia atyja itt, ezeken a helyeken tanulmányozta és írta le a suvadások típusait és készített olyan élethű ábrákat, melyeket ma is előszeretettel használunk az egyetemi és középiskolai oktatásban."

És akkor most próbáljuk meg a hepehupás Szénafüvek hepéit és hupáit megkülönböztetni és észben tartani: a koporsóknak nevezett képződmények becsületes magyar neve hupa, a hupák között található mélyedések neve hepe. A mélyedésekben meggyűlt víz pedig a hepe-tó. Ha logikus, irodalomban használt, megszokott sorrendjükben idézzük őket (hepehupa) akkor logikus, eredeti sorrendjüket képzelhetjük magunk elé: előbb volt a sima föld, megcsúszott, abból lett a domb. Hepe majd hupa. NEM HUPAHEPE HANEM HEPEHUPA. Ugyanitt még megemlítenék még egy logikai példát arról, hogyan tarthatjuk észben, melyik a sztalagmit és melyik a sztalagtit. Ezt Kovács Zoltán egykori osztályfőnökömtől tanultam, aki ha fizikára nem is, de arra megtanított, hogy az ember és természet közötti kapcsolat nem a testben, hanem a lélekben kezdődik. Tehát: a sztalagmit és sztalagtit közül melyik van lenn? Amelyiket megfoghatjuk. MIT foghatunk meg? A sztalagMITot...

Egy "hely" utolsó napjai

Siheder koromban, amikor még nem mindig a lányokon járt az eszem, olykor eljártam édesapámmal gyűjtögető-kirándulásaira. Ez azt jelentette, hogy bármit begyűjtött, illetve begyűjtöttünk, ami éppen akkor termett vagy érett. A hetvenes évek elején (a Györgyfalvi negyedben laktunk) elég volt a Békásba kimenni: tele volt az útmente bodzával, szederrel, kökénnyel, a tisztások pedig kakukksalátával, szegfű- és csiperkegombával, a Békás-patak vize pedig olyan hideg és tiszta volt, amilyennek már csak elképzelni lehet negyvenéves távlatból. Még gyümölcsöt is lehetett szemelgetni a borháncsi tanya elhagyott imaházának kertjéből. A hetvenes évek közepétől viszont kiszorultunk a Békásból: egyre több lett a kocakiránduló és a szemét, egyre kevesebb lett a "hely".

Idővel apám felfedezte a györgyfalvi erdőt és legelőt, ami most visszagondolva nem lehetett más, mint a gyűjtögetők Kánaánja. Ujjbegyni szedreket ettem az erdő faluszéli végében, hatalmas málnabokrok lepték el az irtást a falu és az erdő közt, a falu kerekes kútjától felfelé pedig kalapszám szedtünk szegfűgombát. Egyszer édesapámat a györgyfalvi asszonyok le is akarták szállítani a kurszáról, mert a szatyrai tele voltak "bolondgombával". Éppen őzláb(arató)szezon volt... Miután összeházasodtunk, M.-t is bemutattam a györgyfalvi erdőnek és legelőnek, jószívvel fogadták őt is: mindig több gomba jutott neki, mint nekem... Három évvel ezelőtt itt szedtünk több szatyor lilatönkű pereszkét. Ezért ez a mi egyik örökös "helyünk" lett. Minden vérbeli gyűjtögetőnek megvannak a maga "helyei", ahová nem szívesen viszi el rokonait, barátait sem.

Sajnos györgyfalvi "helyünk" utolsó napjait éli. Ugyanis itt halad majd Kolozsvár délkeleti terelőútja, ami a Torda-Beszterce útvonalon haladó járműveket kitessékeli a városból. Az erdőt már két-három éve tönkretették az útépítő kamionoknak szánt ipari utakkal, idén a legelőt túrták fel, erre hordják el a felesleges földet a legelő túlsó oldalán lévő gödörbe. Egyik szemem sír, a másik nevet. Mint kolozsvári lakos igazán örvendek, hogy húsz évvel a rendszerváltás után épül egy terelőút amely nem engedi majd be húsztonnás kamionok hosszú sorát a Pata utcába. Mint kolozsvári turista azonban sajnálom hogy egy újabb "helyünk" esik a civilizáció áldozatául... De azért sem adjuk fel, addig járunk, amíg újabb "helyeket" találunk magunknak.

Györgyfalvi őzlábak és hecserlik

Ha ősz, akkor Györgyfalva. Ha ősz és Györgyfalva, akkor rögtön kitör rajtunk egy atavisztikus, őseink gyűjtögető életmódjára való visszaütés, másszóval spájzolás. A hosszú, hideg tél éhhalállal fenyegető árnyéka már ott sötétlik az októberi ég alján, de délben még ránkvillantja mosolyát a Nap: szedjétek, gyűjtsétek amit egész nyáron érleltem számotokra, nekem erőm nincs sok már, tavaszig pihennem kell. A tanácsát megfogadva, mindent begyűjtünk, amit csak találunk: gombát, gyümölcsöt, gyógynövényt, virágot és bogyót. Következzen most két spájzolható ajándéka a természetnek, az őzlábgomba és a csipkebogyó.

A nagy őzlábgombához kevés gomba hasonlít. Csak két rokon faj, a csipkés őzlábgomba és a karcsú őzlábgomba téveszthető össze vele, de mindkettő ehető, ismertetőjelük, hogy jóval kisebbek az igazi, nagy őzlábgombánál. A karcsú őzlábgomba a méretkülönbségen kívül másban alig különbözik a nagy őzlábgombától. A csipkés őzlábgomba azonban halványbarnás - fehéres színű, kalapja alig pikkelyes, a széle pedig a szakadozott burokmaradványoktól csipkés, és ez a faj fű között, réten, legelőn terem. A mérgező vörhenyes és rozsdás őzlábgombák, valamint ezek rokonai lényegesen kisebbek, szegfűgombánál alig nagyobbak, és a feltűnő nagyságkülönbség miatt nem téveszthetők vele össze.

A csipkebogyó tartalmazza a legtöbb C-vitamint az összes vad és kerti gyümölcs közül, sőt C-vitamin-tartalma tízszer nagyobb a citroménál. Már az ókori népek is felismerték gyógyító hatását, főként a sorvadásos betegségek ellen. A C-vitamin fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a flavonoidok gyulladásgátló és antibiotikus immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztésjavító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú.

Geocaching: Calvaria Catholic Church Cluj

In a small village near medieval Cluj, was raised in the eleventh century a Benedictine abbey surrounded by a wall of defense. The abbey was named Monasterium Beatae Mariae of Clus and the village Monostor. This was the foundation that was built on what has been preserved and is today known as Calvaria Catholic Church, dedicated to St. Mary. With an oval formed fortification and built on a hill, the church had ditches to the south, east and west, to north there is a natural steep slope. Historical sources define the years 1060 - 1063 during King Bela I, as the founding period of the abbey.

The building has lived many periods of increase and decline. Initially it was a basilica with three naves, which was subordinate to the Archdiocese of Esztergom. The monastery was destroyed in 1241 after the Tartar invasion and rebuilt by King Béla IV in 1263. In 1581 Prince Stephen Bathory gave the monastery to the Jesuit Order. Another sad episode in the history of the monastery was written during the Tartar invasion of 1658-1661 when it was again destroyed. In the eighteenth-century the building was used as a weapons depot, thus its destruction has been accelerated.

In 1896 the Roman Catholic Diocese of Transylvania rebuilt and restored the ship of the church and the vaults and walls of the choir. In 1922 the buliding was rented to the Greek Catholic Church for a symbolic amount, the Roman Catholic Church retained the ownership rights. After the Communists came in 1948, the church was given to the Romanian Orthodox Church, which used it until 1990. Since 1994 the building belongs to the Roman Catholic Church again. Access is via the hill on the south-east corner of Calvaria. At entry, the two buildings are the Calvary Chapel built in 1831, and the Bell Tower designed by Károly Kós in 1922.

Brassói Geoquest

.

.Szeptember első hétvégéjén, egy aránylag mozgalmas nyár befejező akkordjaként leutaztunk Brassóba geoládázni. Alig egy héttel azelőtt szervezték itt meg a Geoquest Transylvania nevű ládamaratont, így mi is le szerettük volna aratni a magunk részét. Megszállni a barcarozsnyói Casa Leah nevű panzióban szálltunk meg, előnyére szolgált az ár (~15 EUR/szoba/éjszaka), hátrányára a Brassótól lévő (nagy) távolság és a csatornabűz. Azonkívül minden rendben volt. Pénteken érkeztünk, innen jártunk be szombaton és vasárnap Brassóba geoládákat keresni, illetve ezáltal a város legérdekesebb nevezetességeit megnézni. Ízelítőül bemutatom Brassó néhány nevezetességét:

.

.

. 

Barcarozsnyón található Erdély legnagyobb parasztvára. A panzió teraszáról készült kép jobb felső sarkában is látható várat a város szász lakossága építette ki a 15. században, majd Báthori Gábor 1612-es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak. A várudvaron lévő 146 méter mély kutat 1623 és 40 között állítólag két török hadifogollyal fúratták ki, miután a vízutánpótlás korábbi, ciszternás megoldása Báthori Gábor ostrománál kudarcot vallott. Utoljára 1848-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek Bem serege elől. A vár kedvező fekvésének köszönhetően nyaranta látogatott turistacélpont.

Akárcsak Kolozsvárnak a Szent-Mihály templom, Brassónak legismertebb épületévé, mondhatni szimbólumává egy másik templom vált: a híres Fekete-templom, a mai Románia legnagyobb temploma. Nevét az 1689. április 21-én a város legnagyobb részét elhamvasztó tűzvészről kapta, amelyben bekormozódott. A modern kori felújításkor eltávolították róla a koromréteget. 1383 és 1477 között épült, a tatárjáráskor elpusztult Szent Katalin-templom helyére. 1542-ben, a város reformációja idején az evangélikusoké lett. 1542 októberében itt tartották az első német nyelvű evangélikus istentiszteletet Erdélyben. 1544-ben, Luther személyes ajánlására Johannes Honterust választották lelkészévé.

A Fehér-torony bár falakon kívüli őrtorony volt, mégis a brassói városerőd szerves részét képezte. A torony a Belváros felett északkeletre emelkedő Hernyó-hegyen, a Pojánára vezető út mellett található. 1460 és 1494 között épült. A város felé zárt félkör alaprajzú tornyot a Graft-bástyával felvonóhíd, lépcső és a mellette futó védőfal kötötte össze. (A torony 30 méterrel fekszik a bástya fölött, a nemrég ismét megépített lépcső hossza 59 méter.) Magassága 20 méter, átmérője 19 méter. Eredetileg ötemeletes volt, falaiba szuroköntő nyílásokat vájtak. 1678-ig az ón- és rézöntők vigyáztak rá, békeidőben is két ember őrködött benne. Az 1689-es tűzvészben leégett és 1723-ban állították helyre. A 2000-es években újították fel.

A Fekete-torony Brassó négy középkori külső őrtornyának az egyike. A Hernyó-hegy oldalában, a Kovácsok bástyájához közel áll. Nevét annak köszönheti, hogy 1559-ben, villámcsapás következtében leégett és a koromtól több száz éven keresztül fekete színű volt. Felújítása során 1995–1996-ban vitatható módon eltávolították róla a koromréteget és üvegtetővel fedték be. A 15. században, a Fehér-toronnyal egy időben emelték, de csak 1541-ben említették először. 11 méter magas, három emeletes, alapterülete 25 m², a falak vastagsága a földszinten 1,7 m. A Kovácsok bástyájával felvonóhídon és föld alatti alagúton keresztül érintkezett. Első műemléki felújítására csak az 1990-es években került sor, miután 1991-ben az esőzések miatt déli fala leomlott. Belsejében régi fegyverekből látható kiállítás.

A Katalin-kaput az 1526-os árvíz után építették a korábbi, 1522-ben említett Szentlélek-kapu helyén. Nevét onnan kapta, hogy a Katalin utca végén helyezkedett el. Az utca és a körülötte fekvő negyed névadója a „szürke nővérek” kolostora Alexandriai Szent Katalinnak szentelt kápolnája, amely az utca másik végében állt. 1559-ben építették a kapu ma is látható négyszögletes alapú, háromszintes kaputornyát a reneszánsz toronysisakkal és a négy fiatoronnyal, amelyek a város pallosjogát jelképezik. Kezdetben mind a nyolc lőrés mögé egy-egy kőhajító gépet állítottak. A külső oldalán húzódó vizesárkon felvonóhíd tette lehetővé az átkelést. 1827-ben a kaputorony kivételével lerombolták, a kaputornyot raktárnak rendezték be, nyílását pedig befalazták. Modellül szolgált a budapesti Vajdahunyad vára délkeleti, ún. Katalin-bástyatornya számára.

A Bolgárszegi-kapu (Poarta Şchei, Waisenhausgässer Tor) 1827-ben épült, klasszicista stílusban. Rajta keresztül halad át a forgalom java része a városközpont és a Bolgárszeg között. Három kapuívből áll: két kisebb gyalogosok számára és egy nagy ív a járművek számára. A Katalin-kaputól az 1927-ben, eredetileg óvodának épült egyetemi épület választja el. 1955-ben eltávolították róla a feliratait elborító kúszónövényeket. A kaput közelmúltban újították fel.

A brassói Fellegvár a Fellegvár-hegy tetején, 651 m tszf-i magasságban épült erőd. A hegyen először 1524-ben építettek erődöt fából, amely egy félkör alakú toronyból és védőfalból állt. 1529-ben a Szapolyai-párti Petru Rareş, mint a Ferdinánd-párti Brassó erődjét lerombolta. 1554–1557-ben építette föl kőből Castaldo. 1618-ban tűz rongálta meg, de 1625–1630-ban kibővítve újjáépítették és ezt a formáját őrzi máig. A négyszög alaprajzú erőd sarkaira négy olaszbástyát építettek, tornyokkal erősítették, egyetlen kapuját felvonóhíd segítségével tudták lezárni (a mai kapu nem az eredeti, hanem 1817-ben készült). Ekkor fúrták 81 méter mély kútját is. Raktárként és határőrkaszárnyaként is használták, majd a 18. század végétől kezdve rövid megszakításokkal egészen 1954-ig börtön működött benne. 1848 előtt sörözőt is üzemeltettek falai között. A várban ma középkori étterem és fegyverkiállítás működik. A domboldalt parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át.

Budapesti ládamaraton