Jókai Mór: Egy magyar nábob

Mielőtt nyáron nyaralni indultunk volna Görögországba, újra elkezdtem olvasni (én már nem is tudom hányadszor) A magyar nábobot. Bárki láthatja a jobboldali kedvenclistámból, hogy Jókai nincs rajta. Nem top ten. Talán azért mert (eredeti nevén Jókay Móric) nekem mindig kissé mesterkéltnek tűnt. Vagyishogy képzeld magad helyébe: negyvennyolcat írunk, huszonhárom évesen részt veszel a 12 pont megfogalmazásában: oké. Március tizenötödikén színházba mész amíg barátod éppen verset szaval valami lépcsőn: no problemo. A Bánk Bán alatt Gertrúd királynétól kokárdát kapsz 'forradalmár' melledre: minden a legnagyobb rendben. De miért kell azért feleségül venned a 8 évvel idősebb Gertrúd-dívát, Laborfalvi Rózát, akinek ráadásul van már egy házasságon kívüli gyermeke is? Hát nem tudom ... talán szerelemből ... talán polgárpukkasztásból ... talán Jókai a magyar irodalom első punkja ... ki tudja? Szóval Jókai nálam nem top ten. Mert mesterkélt. Olyan mint aki az iskolában tanulta, hogyan kell regényt írni. De kötelező olvasmány volt :). És akár az iskolában tanulta, akár ő találta ki, Jókai tudta hogyan kell regényt írni. És én olvastam. Hányszor kötelező Jókait olvasni?

.

.

Harmincnyolc év házasság után meghalt Jókai felesége, Laborfalvi Róza. Ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza házában élt, aki Feszty Árpád festőművész (ld. Feszty-körkép) felesége volt. Aztán, 1899-ben, 78 éves korában, feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény óriási felháborodással fogadta. (Szeretem a közvéleményt ezért, de Jókait is szeretem regényeiért. Nem tudom kinek a pártjára álljak: sosem álltam a közvélemény pártján, nem fogom most elkezdeni.) A pár nem törődött a támadásokkal, külföldi utazásokra mentek és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét. Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. Életének nyolcvanadik évében hunyt el tüdőgyulladásban. Vele lett teljessé a magyar romantika, életművének száznál is több kötetével Jókai mindmáig a legolvasottabb magyar író. Magam sem lehetek ez alól kivétel: Jókai Mór az a magyar író, akinek legtöbb regényét olvastam.

.

.

A magyar nábob-ot először serdülőkoromban olvastam, amikoris nyilvánvaló, hogy - talán - keresztnevünk azonossága miatt (is) Kárpáthy Abellinóval azonosultam leginkább. Akkor Kárpáthy Béla cool-nak tűnt, főleg amiatt - gondolom - hogy külföldön élt és nevelkedett. Hej mennyire szerettem volna akkoriban én is külföldön költeni el apámnak azt a pénzét ami nem is volt neki. Később, felnőttkoromban másodszori (?) olvasásra rájöttem, hogy Kárpáthy Béla tulajdonképpen negatív hős (pedig akkor már a cégemnek a neve is Abellino volt) és hát nábob nagybátyja, Kárpáthy János a pozitív, hiszen ez élete utolsó szakaszában rájön, hogy - Abellinón bosszút állva - az ország felvirágoztatására kellene fordítsa hatalmas vagyonának egy részét, majd Abellino célbavett áldozatát, az ifjú és ártatlan Mayer Fannit maga veszi el feleségül. Most, (nem vagyok meggyőződve, hogy nem több mint harmadszori olvasásra) meggyőződtem, hogy a pozitív hős itt nem is lehet főszereplő. A pozitív hős talán Szentirmay Rudolf, vagy annak felesége (?). A magyar nábobban mindenesetre a főszereplő nem pozitív és a pozitív nem főszereplő. Na most akkor jövök én és azt kérdem: hát az élet nem így működik? Dehogynem. Mindannyian főszereplők vagyunk a magunk életében, csak éppen nem biztos, hogy pozitív szerepet játszunk benne . . . :)