Budapest 5: Hősök tere

Szerda délután a Városligetben tett sétánk során eljutottunk a Hősök terére is. Őszintén bevallom, hogy most voltam itt először, bár sokszor buszon vagy kocsival elmentem mellette. Tulajdonképpen ezen a héten, amíg Budapesten voltunk, többször is jártunk itt, ugyanis az Andrássy úton jöttünk egyszer gyalog, máskor a Szépművészeti Múzeumba mentünk, most pedig, amikor ezeket a fotókat készítettem, éppen a Vajdahunyad várát készültünk megnézni. A Hősök tere tehát egy fontos csomópont magunkfajta Budapest-bóklászó turistáknak. A kánikula ellenére a téren hemzsegtek a (javarészt japán) turisták, ezek szerint vagy másokat is érdekel a magyarság hányatott történelme (kötve hiszem), vagy csak hamárittvagyokháteztismegnézem alapon fényképezőgépet kattintgatni jöttek ide. Hát akkor legalább mi nézzünk utána, mi a helyzet a Hősök terét meghatározó szoborcsoporttal, a milleniumi emlékművel.

A XIX. század utolsó évtizedében itt, az Andrássy út végén még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt. 1895-ben megszületett a döntés, hogy a helyén egy millenniumi emlékművet, egy panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. Eredetileg 9 magyar király, és 5 Habsburg-uralkodó (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobra állt az emlékműben. A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Habsburg királyok szobrait kiemelték (ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, melyet pár proletár vert szét) és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre az ismeretlen katona sírját (akkoriban „hősök országos emlékköve” volt a neve), melyre le kell nézni, így tisztelegve a hőseink előtt. A teret 1932-ben nevezték el Hősök terének. A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről, és a feje benyomódott. A szovjet megszállás és a szocialista diktatúra alatt az emlékművet átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. Ekkor cserélték le a Habsburg szobrokat is, I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki.

Az emlékmű oszlopai között tehát, a bal és a jobb szárnyon a magyar történelem 7–7 neves személyiségének bronz szobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett dombormű az illető személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázol. Középen a 36 méter magas oszlopon a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette. A bronzszobrokat Zala György tervezte és többségében kivitelezte, közülük a Gábriel-szobor elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is.

Az oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér látható, élükön Árpád fejedelemmel. Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két pantheon tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsija, kívül a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak. Árpád vezér lovának lába előtti fémlap egy artézi kutat rejt, melyet még Zsigmondy Vilmos kezdett el keresni 1868-ben, míg végül 1877. június 4-én talált rá 970 méter mélyen. Erre a forrásra építették a korábban említett Ybl Miklós tervezte ivókutat, a Gloriettet. A teljes Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt 2000-2001-ben teljes rekonstrukción esett át, és 2001. augusztus 18-án ismét felavatták, egyúttal a Hősök emlékkövét az orsszággyűlés ugyanebben az évben nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az oldalára a következő felirat: Hőseink emlékére.