.
Drupa-turnénk utolsó napját Bécsben töltöttük, kora délután érkeztünk Bonnból és éjszaka a főnök rokonainál aludtunk a Margaréta utcában. Nyugat felől közeledve a városközpont felé, persze hogy az első látványosság a Schönbrunni kastély volt. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, 1740-ben vált Schönbrunn az udvari élet központjává. 1744 és 1765 között Nicolò Pacassival rokokó stílusban bővítette és alakította át a régi, I. Lipót által épített vadászkastélyt. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálára nyerte el a végleges formáját, amely sokáig érintetlen maradt, sőt ma is nagyban őrzi jellegét. A 19. században I. Ferenc József uralkodása alatt változott valamit a Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájává választotta a kastélyt, és itt is halt meg 1916. november 21-én. Az ő nevéhez kisebb belső átalakítások fűződnek, amelyeket az ifjú Erzsébet császárné fogadása értekében hajtott végre. 1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át.
.
.
Óriási szerencsénk volt azzal, hogy a Margaretenstrasse-ban voltunk megszállva, ugyanis ennek az utcának a folytatása az Operngasse ami a Ringbe torkollik. A Ring ugyanis a belvárost övező, egyenes szakaszokból összeálló körút, 1859-től kezdve a hetvenes évekig a lebontott régi városfal helyén alakították ki. (Ennek mintájára épült Pesten a belső körút, majd később azzal koncentrikusan a Nagykörút.) Szerencsénk volt, mondom mert annak ellenére, hogy kevés időnk volt, nyugodtan, gyalogosan végigsétálhattuk a belvárost, ahol sok érdekes dolgot láttunk. Íme egy olyan tanács, amit én csak utólag olvastam: szálljunk villamosra (1-es, 2-es járat - az ún. Ring-Linien) és tegyünk egy kört az Óváros körül! Otto Wagner Postatakarékpénztára, az Iparművészeti Múzeum, a Városi park (Stadtpark), az Operaház, a Hofburg, a Szépművészeti és a Természetrajzi Múzeum, a Parlament, a Várszínház, az Egyetem és a Tőzsde mind-mind a Ringen található...
.
.
Idegenvezető szerepet bevállaló kollégánk, aki már többször járt itt, feltétlenül az Operát akarta előbb megmutatni, így miután csomagjainktól megszabadultunk és ettünk egy kiadós és nagyon finom paszulylevest, egyenesen oda mentünk. Az Opera épületét 1863 és 1869 között emelték az akkoriban kiépülő Ringen. Különböző nemzetiségű művészek, rendezők és díszlettervezők mutatják itt be tudásukat a szakértő és kritikus bécsi közönségnek. A köztiszteletnek örvendő ház igazgatói székében is mindig jelentős személyiségek foglaltak helyet: Gustav Mahler, Richard Strauss, Herbert von Karajan, és Claudio Abbado. Az operaház repertoárján az operairodalom remekei szerepelnek - többek között a Carmen, a Nabucco, a Cosi fan tutte, Fidelio és a Lohrengin. Azonban legyen szó operáról, balettről, musicalről, operettről vagy gyermekelőadásról, a sok évtizedes hagyományokra visszatekintő Bécsi Operaház mindig egyedülállóan magas színvonalú előadásoknak ad otthont.
.
.
Bécs többek közt mint a "zene városa" vált világhírűvé. A már említett Staatsoper zenekarának tagjai alkotják az újévi koncertjeiről nálunk is közismert Wiener Philharmoniker-t is azaz a Bécsi Filharmonikusokat. Kétség sem férhet hozzá, hogy Bécsben és világszerte a legnépszerűbb és legelismertebb operazenekar. A Volksoper (Népszínház) a klasszikus bécsi operett hagyományait őrzi. Koncerteket tartanak még a Konzerthaus (Konzerthausgesellschaft) és a Musikverein (Gesellschaft der Musikfreunde) intézményeiben. A művészek utánpótlásának neveléséről olyan oktatási intézmény gondoskodik, mint a Konzervatórium, vagy a Wiener Sängerknaben iskolája, ahol a világhírű bécsi fiúkórus tanul. A színházi, zenei élet csúcspontja a Bécsi Ünnepi Hetek rendezvénysorozata amit minden évben május végén, június elején rendeznek. Tilgner Viktor szobrászművész (1844-1894) alkotása, a Burggarten-ben felállított (fenti képen látható) Mozart-szobor is annak a jele, hogy Bécs mindig nagy hangsúlyt fektetett és fektet a zenei életre és annak szimbólumaira.
.
.
Így aztán, a Ringen sétálva eljutottunk a Burg-ba, a Habsburg császárok egykoron hatalmas birodalmának központjába. A Hofburg Bécsben a Heldenplatzon álló épületegyüttes, a néhai császári palota. Egyszerűen csak Burgnak szokás nevezni. A mai épületegyüttes 800 év folyamán épült, 1215–1913 között és ez tükröződik egyes részeinek eltérő építészeti stílusában is. A sok helyen átjárható épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. („A jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal I. Ferenc József.) Az eredeti, gótikus periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn, a Svájci-kapu, a Követ lépcső, az Amáliavár és az Istállósvár már a reneszánsz korból vannak, míg a Lipót-szárny például, vagy a VI. Károly által építtetett szárny (Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária) már barokk építmények.
.
.
Bécs nemcsak Ausztria fővárosa hanem annak egyik szövetségi tartománya. Területe 415 négyzetkilométer, lakossága több mint másfél millió. Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, ugyanakkor nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az Iparfejlesztési Szervezet, az Atomenergia Ügynökség) és a Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal központi irodája. Bécs a központja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) és számos egyéb nemzetközi szervezetnek. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.
.
.
Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekszik. Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő. A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet-nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak-déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.
.
.
Ezt viszont nem tehetem, hogy meg ne említsem: amikor a Ringen sétálva az Operához érünk, akkor érdemes megnézni az operaház előtti aluljáróban található nyilvános illemhelyet. Nem, ezt nem heccből mondom. Az Opera Toilet az elmúlt években állítólag igazi látványossággá nőtte ki magát, miután néhány utazási iroda felvette prospektusaiban a „bécsi látványosságok” kategóriába. Az idegenforgalmi nevezetességek, mint a Hofburg vagy a Szépművészeti Múzeum mellett szerepelt ez az illemhely. Sőt, a Wien ist anders nevű állami kampány internetes tájékoztatójában is benne van. A képen látható helyiség természetesen a férfi részleget ábrázolja (akkor nagyon furcsán éreztem magam, vécében még sosem fényképeztem, csak utólag láttam az interneten, hogy mindenki ezt csinálja). Belül aranyozott faldíszek, korabeli plakátok emelik a hangulatot. A legjobb, hogy közben klasszikus operaáriák szólnak a sarokba szerelt hangfalakból, hogy mindenki kellemes körülmények között végezze a dolgát.
.
Grüss Gott!
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése