Annak ellenére, hogy Parajdot nagyra tartom több más tulajdonsága miatt is, azért itt mégis a só körül forog minden. 'Jegyezd vele az égre örök tanúságul, habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a só az úr!' (Petőfi+Andersen). A három legfontosabb hely Parajdon, amit minden arrajáró turista ismer, látogat és elájul tőle: 1. a sóbánya 2. a sófürdő 3. a sóháta (sóhegy).
.
.
A sóbánya lejáratánál egész üzletsor épült ki: színes-giccses szuvenírektől mindenféle színű fürdősóig mindent lehet itt venni. Ez a kép ott készült. A bányába nem mentünk le az idén, egyszer voltunk, megnéztük, eléggé klausztrofobikus érzés volt, nem kivánkoztunk többet. Erdélyben a Sóvidék az egyetlen olyan tájegység, amely nevét az ásványi kincséről kapta. Ezt az elnevezést először Orbán Balázs használta: "Sóvidéknek nevezik pedig a Korond vize és a Kis-Küküllő völgyét is le Szovátáig, azon több négyszög mérföldnyi sófekvetről, mely itt nemcsak a föld keblében rejtőzködik, hanem a föld felületére kitörve egész sóbérczeket alkot. Ily roppant tömegben a természetnek ezen nélkülözhetetlen adománya sehol se mutatkozik, annyi itt a használatlanul heverő kincs, hogy egész Európa szükségletét lehetne azzal fedezni, ha elzártságunk és olcsó közlekedésnek hiánya miatt azt használatlanul nem kellene hevertetni: mint annyi kincsét ezen Isten által dúsan megáldott hazának."
.
.
Maga a parajdi sólelőhely 2700 méter mélységig terjed 1,2 és 1,4 km átmérőkkel. 1762-ben a József bánya megnyitásával kezdődött a só földalatti kitermelése. Akkor lóvontatta bivalybőrben kerültek a felszínre a sórögök. A robbantásos kitermelést csupán az első világháborút követően alkalmazták, és így az 1970-es években már elérték a 320 méteres mélységet. A sóbányában kialakított szanatóriumával vált Parajd üdülőhellyé, nagyon sok a kisgyerekes család, akik kimondottan a gyerekük egészsége miatt járnak Parajdra, de hála Istennek, hogy egyáltalán van ez a hely ahova járhatnak. A höröghurutra és asztmára javallott szanatórium 120 méter mélyen található, ahová csak autóbusszal lehet lejutni. A bányában az átlaghőmérséklet 14-16 C (jól fel kell öltözni), a levegő ion tartalma pedig igen magas. A lenti hatalmas termekben játszótereket, egy ökumenikus kápolnát, büfét (Kinga!) és könyvtárat alakítottak ki.
.
.
A kettes számú nevezetesség a sósfürdő. Sosem próbáltam ki, az idén gondolkoztam is rajta, hogy miért, valószinűleg azért, mert nagyon kicsi a hely, amit a víz körül napozónak, pihenőnek hagytak. Vagy benn vagy a vízben, vagy kifekszel egy lepadolt kis udvarra, Parajd összes turistájával és lakosával aki aznap úgy döntött, hogy fürödni akar. Na én ebből nem kértem, ugyanúgy ahogy Szovátából sem és a Velencei-tó ingyen-strandjából sem. Valószinűbb viszont, hogy nincs igazam, mert apám esküszik rá, hogy a legsósabb tó az országban, Szováta és Kolozs bújhat el mellette, és emiatt a legegészségesebb. Hogy ő honnan tudja? Ez az egyetlen hely, ahol nem merül el :).
.
Harmadik, kötelező látványosság Parajdon a Sóháta, ez a 8 hektár kiterjedésű, a Korond patak mentén található természetvédelmi terület. A patak, utat törve magának itt csodálatos szorost alakított ki. Legmagasabb pontja a Sóshegy, 576 méter magas, most voltunk itt először, hát érdemes volt feljönni (majdnem a csúcsig). A hegy barázdált sziklái nem mindennapi látványt nyújtanak az idetévedt turisták számára. (Nem igazán reklámozzák ezt a helyet, vagy van információd, vagy csak idetévedni lehet). Itt a szorosban él a Vörös Sóvirág (Salicornea herbacea). A dolinák, víznyelő töbrök, sókarfiolok, kisebb barlangok, vagy azok beszakadt változata, megannyi bizonyíték a víz ma is létező, felszínalakító munkájára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése